Baba Yaga alakja kettős ábrázolású: ugyan olyan gonosz egyik esetben, mint amennyire segítőként tűnik fel a másikban. A két állapot közti mezsgye pedig olyan vékony-lévén egyszerre van jelen-, hogy a történet végkimenetele attól függ, a hozzá betérő milyen habitussal beszél vele.
Ő ugyanis nem a „ha szépen beszélsz vele, nem fog bántani” típusú karakter, épp ellenkezőleg, akkor nem esz meg, ha tiszteletet parancsolóan határozott és bátor ember lép be hozzá.

A „sűrű erdőbe” való belépés egyfajta férfivá avatási szertartás szimbóluma(nem vagyunk hát perverzek, ha arra gondolunk, igen), így a fiú ott tanulja meg, hogyan kell bánni egy nővel.

A régi paraszti kultúrában talán simán helytálló mondatot a modern széplelkűek bizonyára a családon belüli erőszak támogatásáig csavarnák- szerintem azonban nem erről van szó.

Sokkal inkább a nőben lévő szeszélyes, olykor instabil erők megzabolázásáról. Ugyanis a Baba Yaga és a várat védő sárkány is bennünk van, a hozzánk elérni vágyó férfi feladata pedig az ezekkel való küzdelem. A hőst segítő alakok is mindig úgy biztatják őt, hogy bármilyen veszély jön is, csak menjen neki bátran, különben nagy baj lesz. Más szóval akkor lesz tényleg nagy baj, ha megpróbálod megúszni a megpróbáltatást, mert félsz. Innentől pedig már alkalmazható nőre és férfia, nem csak a párválasztás, de az élet bármely területén...